Rizikófaktorok

Magas koleszterin

A koleszterin egy zsírfajta, amely a vérben található és a szervezet több életfunkciójának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Több, a szervezetünket felépítő molekula alkotórészét képezi, fontos a sejtfalépítésben és a hormonok egy része is koleszterinből készül. A koleszterin egyrészt táplálékkal kerül a szervezetbe (kb. 20%), másrészt a szervezet saját maga termeli a májon keresztül (80%). A koleszterin különböző formákban van jelen a vérben (úgynevezett lipoproteinek), és ezek alapján megkülönböztetünk „jó”, illetve „rossz” koleszterint. A jó koleszterin a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein), amely a szövetek irányából a májba szállítja a koleszterint. A rossz koleszterin, az LDL (alacsony sűrűségű liprotein) pedig a májból a szövetek felé szállítja a koleszterint. A vérképet tekintve az a jó, ha a vérben magas a HDL- és alacsony az LDL-szint. A magas koleszterinszint nem jár panaszokkal, pedig az emelkedett koleszterin hosszú távon súlyos szövődményeket okozhat, ezért nagyon fontos, hogy az életmód-változtatással – étrend betartása, fogyókúra, mozgás,és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel – karban tartsuk a vérzsír szintjét.

Dohányzás

Érszűkület? Ezért szigorúan tilos a dohányzás

Napjainkban a dohány az alkohol utáni második legveszélyesebb legális élvezeti forrás; áldozatainak száma az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a 20. század folyamán 100 millió fő volt. Magyarországon évente körülbelül 28 ezren halnak meg a dohányzás egészségkárosító következményei miatt.

A cigarettában körülbelül 4000 különféle vegyület található, köztük a függőséget is okozó nikotin; ezek kártékony hatásait a filter sem csökkenti jelentősen.

A cigarettázóknál az átlagosnál sokkal gyakoribb a gége- és tüdőrák, a szív- és érbetegség, a komoly légúti probléma. A dohányzás férfiaknál impotenciához, nőknél egyebek között kedvezőtlen hormonális változásokhoz vezethet, a gyermekvállalás során ugyancsak súlyos nehézségeket okozhat. Hozzájárul a szervezet idő előtti öregedéséhez.

Kutatások igazolják, hogy az erős dohányosok körében a nem dohányzókhoz képest az alsó végtagi érszűkület kialakulásának esélye is a többszörösére növekszik.

A dohányzóknál az is előfordulhat, hogy tüdejük gyengébben teljesít az átlagnál, ezért még nehezebb észrevenniük a kialakult érszűkület tüneteit, hiszen a rövid járástávolságot tüdőproblémájuk következményének vélik.

E tények ismeretében aligha kell bizonygatni, hogy miért annyira fontos felhagyni ezzel a káros szokással abban az esetben, ha az érszűkület ráadásul már ki is alakult. Mivel a passzív dohányzás szintén rendkívül ártalmas, lehetőség szerint az erre kényszerítő helyzeteket is kerülni kell.

Cukorbetegség

Mi a cukorbetegség?

A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere károsodását jelenti. Két különböző típusú cukorbetegséget különböztetünk meg. Az egyik az 1-es típusú cukorbetegség (régi néven: insulin függő), a másik a 2-es típusú cukorbetegség (régi néven: nem insulin függő). A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es típusú cukorbetegek csoportjába tartozik. Az 1-es típus esetében insulin hiányról beszélünk, a 2-es típus esetében részleges insulin hiány és/vagy insulin hatás csökkenés tapasztalható.

A cukorbetegség előfordulása

A cukorbetegség a XXI. század elejére az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává vált. 2000-ben 171 millió cukorbeteget tartottak nyilván a világon. Ez a szám a becslések szerint 2030-ra 366 millióra fog növekedni. Magyarországon a becslések szerint kb. 1-1.5 millió ember szenved ismert vagy ismeretlen módon cukorbetegségben, illetve károsodott szénhidrát anyagcsere valamilyen formájában.

A cukorbetegség tünetei

A cukorbetegség klasszikus tünetei a megnövekedett vizelet mennyiség, a fokozott folyadék felvétel az állandó szomjúság érzet miatt, valamint a más okokkal nem magyarázható fogyás. Ezeken kívül előfordulhat még étvágytalanság, hányinger, hányás, homályos látás. Nehezen gyógyuló, időről-időre visszatérő fertőzések is cukorbetegségre utalnak. Lábakra görcs, kézujjakon zsibbadás jelentkezhet.

Azonban óriási probléma, hogy a leggyakrabban előforduló 2-es típusú cukorbetegség nagyon gyakran évekig tünetmentes, tünetszegény maradhat, és csak valamilyen szövődmény kialakulása folytán derülhet rá fény. A szívizominfarktuson átesett betegek 10-15%-ánál, a vesebetegek felénél utólag cukorbetegséget állapítanak meg.

1-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők

Részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Kialakulhat 6 hónapos kor alatt csecsemőknek adott tehéntej miatt. Bizonyos terhesség alatti vírusinfekciók szerepe is bizonyítottnak tekinthető. Terhesség is kiváltó tényező lehet.

2-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők

• Itt is fontos tényező a genetikai meghatározottság.
• A környezeti tényezőknek szintén nagy jelentősége van.
• A rendszeres fizikai tevékenység hiánya szintén hajlamosító tényező lehet.

Az étrend elsősorban akkor káros, ha elhízást okoz. Önmagában a szénhidrát fogyasztásnak nincs köze a cukorbetegség kialakulásához. Telített zsírok bőséges fogyasztása szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.

A nemek között is különbségek tapasztalhatóak. Egyes népeknél a nőknél, máshol pedig a férfiaknál fordul elő gyakrabban. Terhesség is kiváltó ok lehet.

Végül pedig az életkornak is szerepe van a kialakulásában. A cukorbetegek 50%-a 65 év feletti korosztályhoz tartozik.

1-es típusú cukorbetegség kezelése

Egyrészt nagyon fontos a megfelelő, szakember által javasolt diétás étrend betartása. Ez azért szükséges, mert az alkalmazott insulinkészítmények hatástartama hosszabb, mint a táplálékból felszívódó szénhidrátok vércukor emelő hatása. Nem megfelelő diéta esetén alacsony vércukorszint úgynevezett hypoglykémia léphet fel, ami súlyos eszméletvesztéshez vezethet. Ma már a gyors hatású insulin készítmények alkalmazásával könnyebb kivédeni ezeket az eseményeket.

A terápia másik része a hiányzó insulin pótlására irányul, különböző hatástartamú insulinkészítmények alkalmazásával.

2-es típusú cukorbetegség kezelése

Ebben az esetben is nagyon fontos a szakember által felállított diétás étrend betartása. Gyógyszeres kezelés szükséges, ha a diéta és életmódbeli változtatások ellenére sem sikerül rendezni a szénhidrát anyagcserét.

Ez történhet szájon át adható vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazásával illetve, ha ez sem elegendő, akkor kiegészítő insulin terápia, illetve hagyományos és intenzív insulin terápia szükséges.

A cukorbetegség szövődményei

Mindkét típus esetében a kezelés elsődleges célja a szénhidrát anyagcsere rendezése, a normál állapot elérése. Ugyanis a szövődmények elsősorban a nem megfelelő szénhidrát háztartásból eredeztethetőek. A cukorbetegség során évek alatt kialakuló szövődmények igen súlyosak.

Ilyenek lehetnek:

• különböző szív- és érrendszeri betegségek
• Ischaemiás szívbetegség, infarctus, szélütés
• magas vérnyomásbetegség
• erek elmeszesedése (aetherosclerosis)
• végstádiumú veseelégtelenség
• idegrendszer károsodása
• retina károsodása
• gyakoriak a csont és ízületi elváltozások.

A cukorbetegség megelőzésének lehetőségei

Jelenleg az orvostudomány nem ismer olyan megelőzési módszert, amely hatékonyan, biztonságosan és mellékhatástól mentesen biztosítaná az 1-es típusú cukorbetegség megelőzését.

Ugyanakkor csökkent szénhidrát tolerancia stádiumában lévő túlsúlyos egyéneknél bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását a rendszeres fizikai aktivitás, diéta és bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazása.

Nem cukorbeteg, de magas vérnyomásbetegségben szenvedő, magas koleszterinszintű egyénekben bizonyos vérnyomáscsökkentő kezelés valamint koleszterinszint csökkentő terápia bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése érdekében mindenképpen ajánlott az egészséges étrend és a rendszeres fizikai aktivitás fenntartása.