Vizsgálatok

A kezdődő érszűkület nem minden esetben produkál tüneteket, ezért a rizikócsoportokhoz tartozók számára mindenképp ajánlott a rendszeres orvosi kontroll.

Ha valakinek hosszabb gyaloglás, sport, megerőltetőbb tevékenység hatására fájni kezd a lába, akkor sem feltétlenül gondol arra, hogy érszűkülete lehet – nemegyszer valamiféle ásványianyag-hiányra vagy épp reumatikus problémára gyanakszik.

Mire figyelmeztet a kirakatbetegség?

Figyelmeztető jel lehet, ha a fájdalom pihentetés hatására viszonylag gyorsan elmúlik. Nem szabad tehát alábecsülni az időszakos sántításos problémát! Nem érdemes az öregedés számlájára sem írni.

Ezt a tünetet kirakatbetegségnek is nevezik, mivel az érintett személy, miután megtett bizonyos távolságot, pihenni kényszerül – azaz: megáll, és látszólag a kirakatokat nézegeti, holott csupán arra vár, hogy kínzó lábfájdalma elmúljon. Ez idő alatt a vér elszállítja a beszűkült érszakaszból salakanyagokat, így a nyomás és a fájdalom is csökken vagy megszűnik.

A fokozódó érszűkület már a pihenést is zavarhatja, hiszen fekvő helyzetben is fájdalmat okoz, miáltal ellehetetleníti az éjszakai nyugodt regenerálódást.

Valóban érszűkületről van szó?

A súlyosabb tüneteket semmiképp sem érdemes megvárni: ajánlott már az első panaszok megjelenésekor kivizsgáltatni, valóban érszűkületről van-e szó. Ehhez akár segítséget is nyújthatunk kezelőorvosunknak, háziorvosunknak, ha kitöltjük a rövid ROSE-kérdőívet, ami segít felismerni az érszűkület okozta tüneteket.

Az idejekorán megkezdett kezelés segítségével és helyes életmóddal sokkal hatékonyabban léphetünk fel a betegség ellen, mint ahogyan azt később tehetnénk.

Mielőtt a szakorvossal találkoznánk, laborvizsgálatokra van szükség.

Az érszűkület legfőbb rizikótényezőinek felméréséhez, a koleszterin-, triglicerid-, vércukorszint-meghatározáshoz minden esetben vérvizsgálatot végeztetnek.  Vizeletvizsgálat alapján kizárhatók az érszűkületre hajlamosító vesebetegségek.

Anamnézis és fizikai érszűkület-vizsgálat

Az érszűkület vizsgálata anamnézissel kezdődik, azaz olyan beszélgetéssel, melynek során a kezelőorvos feltérképezheti a korábbi betegségeket, a családi halmozódást, képet kaphat a páciens életmódjáról, szokásairól, foglalkozásáról és aktuális panaszairól.

Ezt követik a fizikai vizsgálatok, melyek segítségével megállapítható, hogy milyen mértékű az érszűkület, mely ereket érinti, illetve hogy milyen kockázati tényezőkkel kell számolni a továbbiakban.  Az érszűkület-vizsgálat elvégzésére mindkét lábon sorra kerül.

A legalapvetőbb módszer a vérnyomásmérés, melynek során az orvos kitapintja a pulzust a comb- és a térdhajlatban, megméri a vérnyomást a boka fölött és a felkaron, fekvő helyzetben. A két érték közötti különbség (boka–kar index) egyenesen arányos az érszűkület súlyosságával.

További vizsgálatok végezhetők ultrahangos áramlásvizsgáló segítségével (Doppler-vizsgálat), oszcillometriás módszerrel a felkaron regisztrált pulzusnyomásgörbék elemzése alapján (arteriográf), valamint röntgenkészülékkel az erekben lerakódott mész, a szűkület pontos helyének kimutatásához.

Szükség lehet érfestésre, nyaki, hasi ultrahang-vizsgálatra is, valamint kardiológiai kivizsgálásra terheléses EKG-val. A belső szervek állapotáról a CT és az MRI adhat még pontosabb képet.