Vizsgálatok
A kezdődő érszűkület nem minden esetben produkál tüneteket, ezért a rizikócsoportokhoz tartozók számára mindenképp ajánlott a rendszeres orvosi kontroll.
Ha valakinek hosszabb gyaloglás, sport, megerőltetőbb tevékenység hatására fájni kezd a lába, akkor sem feltétlenül gondol arra, hogy érszűkülete lehet – nemegyszer valamiféle ásványianyag-hiányra vagy épp reumatikus problémára gyanakszik.
Mire figyelmeztet a kirakatbetegség?
Figyelmeztető jel lehet, ha a fájdalom pihentetés hatására viszonylag gyorsan elmúlik. Nem szabad tehát alábecsülni az időszakos sántításos problémát! Nem érdemes az öregedés számlájára sem írni.
Ezt a tünetet kirakatbetegségnek is nevezik, mivel az érintett személy, miután megtett bizonyos távolságot, pihenni kényszerül – azaz: megáll, és látszólag a kirakatokat nézegeti, holott csupán arra vár, hogy kínzó lábfájdalma elmúljon. Ez idő alatt a vér elszállítja a beszűkült érszakaszból salakanyagokat, így a nyomás és a fájdalom is csökken vagy megszűnik.
A fokozódó érszűkület már a pihenést is zavarhatja, hiszen fekvő helyzetben is fájdalmat okoz, miáltal ellehetetleníti az éjszakai nyugodt regenerálódást.
Valóban érszűkületről van szó?
A súlyosabb tüneteket semmiképp sem érdemes megvárni: ajánlott már az első panaszok megjelenésekor kivizsgáltatni, valóban érszűkületről van-e szó. Ehhez akár segítséget is nyújthatunk kezelőorvosunknak, háziorvosunknak, ha kitöltjük a rövid ROSE-kérdőívet, ami segít felismerni az érszűkület okozta tüneteket.
Az idejekorán megkezdett kezelés segítségével és helyes életmóddal sokkal hatékonyabban léphetünk fel a betegség ellen, mint ahogyan azt később tehetnénk.
Mielőtt a szakorvossal találkoznánk, laborvizsgálatokra van szükség.
Az érszűkület legfőbb rizikótényezőinek felméréséhez, a koleszterin-, triglicerid-, vércukorszint-meghatározáshoz minden esetben vérvizsgálatot végeztetnek. Vizeletvizsgálat alapján kizárhatók az érszűkületre hajlamosító vesebetegségek.
Anamnézis és fizikai érszűkület-vizsgálat
Az érszűkület vizsgálata anamnézissel kezdődik, azaz olyan beszélgetéssel, melynek során a kezelőorvos feltérképezheti a korábbi betegségeket, a családi halmozódást, képet kaphat a páciens életmódjáról, szokásairól, foglalkozásáról és aktuális panaszairól.
Ezt követik a fizikai vizsgálatok, melyek segítségével megállapítható, hogy milyen mértékű az érszűkület, mely ereket érinti, illetve hogy milyen kockázati tényezőkkel kell számolni a továbbiakban. Az érszűkület-vizsgálat elvégzésére mindkét lábon sorra kerül.
A legalapvetőbb módszer a vérnyomásmérés, melynek során az orvos kitapintja a pulzust a comb- és a térdhajlatban, megméri a vérnyomást a boka fölött és a felkaron, fekvő helyzetben. A két érték közötti különbség (boka–kar index) egyenesen arányos az érszűkület súlyosságával.
További vizsgálatok végezhetők ultrahangos áramlásvizsgáló segítségével (Doppler-vizsgálat), oszcillometriás módszerrel a felkaron regisztrált pulzusnyomásgörbék elemzése alapján (arteriográf), valamint röntgenkészülékkel az erekben lerakódott mész, a szűkület pontos helyének kimutatásához.
Szükség lehet érfestésre, nyaki, hasi ultrahang-vizsgálatra is, valamint kardiológiai kivizsgálásra terheléses EKG-val. A belső szervek állapotáról a CT és az MRI adhat még pontosabb képet.
Facebook
Csatlakozz közösségünkhöz!
Instagram
Kövess minket instagramon!