Tünetek

Mivel az érszűkület tünetei jó ideig rejtve maradhatnak, a rizikócsoportokba tartozóknak érdemes rendszeres orvosi kivizsgálás során meggyőződniük arról, hogy valóban nincs-e ilyen problémájuk.

Az orvosok munkáját nagyban megkönnyítheti, ha előzetesen kitöltünk például egy úgynevezett ROSE-kérdőívet, ami segít az állapotfelmérésben.

Panaszmentes időszak

A lábfájás hiánya nem jelenti az érszűkület hiányát.

A panaszmentes érszűkület oka az is lehet, hogy nem gyalogolunk eleget ahhoz, hogy jelentkezzen a fájdalom.

A cukorbetegeknek, dohányzóknak, 45 év fölöttieknek, a túlsúllyal küzdőknek, a magas vérzsír- és húgysavszinttel, vesefunkció-eltérésekkel élőknek, a mozgásszegény életmódot folytatóknak, illetve azoknak, akiknek a családjában már előfordult hasonló probléma, panaszmentesség esetén is ajánlott rendszeres orvosi ellenőrzésre járniuk.

Esetenként egyszerűen azért nem derül ki valakiről, hogy érszűkületes, mert keveset gyalogol, nemigen tesz meg egyszerre 150-200 métert, és így jó ideig a terheléses tünetei sem jelentkeznek.

Kezdeti betegségjelek

A panaszmentesség előbb-utóbb véget ér, jelentkeznek az érszűkület tünetei.

Az egyik legjellegzetesebb tünet a terhelésre jellemző, görcsös-feszítő jellegű lábfájás, főként a combon vagy a lábikrán. A fájdalom pihentetés után enyhül.

Ez a probléma eleinte csak hosszasabb gyaloglás, lépcsőzés, megerőltetőbb sietés esetén fordul elő, majd az állapot romlásával egyre gyakrabban és egyre kisebb igénybevétel esetén is.

Amennyiben a járás nehezítetté válik, a járástávolság csökken, és ezek miatt a beteg nem tudja zavartalanul élni mindennapjait, keringésjavító, értágító készítményeket is felírhat neki a szakorvos.

A kiserek keringési zavara miatt a végtagok lehűlése is bekövetkezhet; a körmök töredezetté válhatnak.

Felléphet zsibbadás, bizsergés, érzészavar a lábszáron, lábfejen. Száraz, esetleg elszíneződött (sápadt, fehér vagy épp kékes) bőrszín is jelezheti, hogy a vérkeringés nem megfelelő.

Súlyosabb esetek

A betegség előrehaladtával fekély kialakulására is számítani lehet, ami létrejöhet sérülés nyomán keletkezett, gyógyulni nem akaró sebből, de közvetlen külső hatás nélkül is.

Az elhanyagolt fekély szövetelhaláshoz, illetve akár a láb elvesztéséhez is vezethet.

A kezeletlen érszűkület mindemellett növeli a szívinfarktus és a stroke kialakulásának esélyét.

Idáig természetesen nem szükséges eljutni, ennek azonban feltétele az időben megalkotott diagnózis, a végtagi keringés javítását szolgáló orvosi kezelés és a helyes életmód.