Okok

Az érszűkület okai szerteágazóak és ténynek tekinthető, hogy az érelmeszesedésnek genetikai vetületei is vannak.

Erre utalhat például az a megfigyelés, mely szerint a nők, illetve a nem színesbőrűek körében valamivel ritkábban fordul elő ez a probléma, vagy hogy Ázsia egyes vidékein sokkal kevésbé jellemző, mint a világ más tájain.

Belső és külső hatások

A kutatások szerint az érfali gyulladásos folyamatokra való hajlam, ami elősegíti az ér keresztmetszetét szűkítő plakkok keletkezését, örökletes lehet.

Az érsejtek károsan ható génjeit a vérben felszaporodó oxidánsok (szabad gyökök), valamint a magas vérnyomás aktiválják.

A szabad gyökök keletkezése teljesen normális dolog szervezetünk fiziológiás folyamataiban, az anyagcsere során – probléma csak akkor támad, ha az oxidációs aktivitás túlságosan megnő, ezáltal felborul az oxidáns–antioxidáns rendszer egyensúlya és úgynevezett oxidatív stressz alakul ki.

Bár a szervezet a felrakódott zsíros-meszes anyagok ellen antitesteket termel, ez önmagában csak lassíthatja a kedvezőtlen folyamatot. 

Ellensúlyozásként fokozatosan átalakul az érfal szerkezete is, átmérője megnő, ám hosszabb távon ez sem képes kompenzálni a szűkületet, miáltal a belső átmérő fokozatosan csökken.

Az oxidatív stressz létrejöttét számos külső hatás befolyásolja, beleértve a légszennyezést és az UV-sugárzást – így ezeket az érszűkület okai közé sorolhatjuk. 

Rizikócsoportok

Bár az érelmeszesedés fiatal embereknél is megkezdődhet, az érszűkület jellemzően mégis inkább az idősebbek problémája: kialakulásának esélye 45 év fölött jelentősen megnő.

Egyértelműen bizonyított tény, hogy bizonyos életmódbeli szokások is jelentősen elősegíthetik az érszűkületkialakulását.

Az egyik ilyen szokás a dohányzás.

  • A dohányzással a vérbe jutó nikotin összehúzza az ereket, s így azok belső falán a kisebb lerakódások is hamarabb plakkokká tömörülhetnek.
  • Ugyancsak nagymértékben hozzájárulhat az érszűkület kialakulásához a helytelen táplálkozás, az elhízás, a magas vérzsír- és húgysavszint.

Káros lehet a gyakori vaj-, zsír- és szalonnafogyasztás, a zsíros, illetve a zsiradékban sütött vagy tejszínes ételek, chipsek és más erősen sózott élelmiszerek preferálása.

  • Rizikófaktort jelent a mozgásszegény életmód, hiszen ezáltal könnyebben állandósulhat a magas koleszterinszint, az erek pedig hamarabb meszesednek el és  válnak rugalmatlanná.
  • A rizikócsoportba tartozók közé tartoznak a cukorbetegek, mivel a megemelkedett vércukorszint kedvez a plakkok kialakulásának.
  • A jelentős alkoholfogyasztás is növeli az érbetegség kialakulásának esélyét
  • Ugyancsak fokozottan veszélyeztetettek azok, akiknél bizonyos vesefunkció-eltérések állnak fenn.
  • magas vérnyomás szintén magában hordozza az érszűkület létrejöttének fokozott veszélyét, mivel emiatt az érfal szöveteihez futó hajszálerek összepréselődnek és így nem tudnak azoknak megfelelő módon tápanyagot és oxigént szállítani.

Az erek ennek következtében sérülékenyebbé válnak, ráadásul a károsodott részeken gyakran keletkeznek plakkok.

Ereink egészségéért

Fontos tudni, hogy az erek betegsége nemcsak kialakulásának helyén, közvetlenül az érintett területre nézve veszélyes, nemcsak annak megfelelő vérellátását gátolja.

Mivel az erek egész testünket átszövő rendszert alkotnak, az érszűkület például a szív vagy az agy egészséges működésében is zavart okozhat.

Végtagzsibbadás, -fájdalom, esetleg ritkán előforduló sántítás esetén tehát – bár általában nem ez az első gondolatunk –, érdemes mindenekelőtt vérvétel segítségével megvizsgáltatnunk a koleszterinszintünket. 

Az érszűkület mielőbbi diagnózisa és megfelelő kezelése feltétlenül javasolt.

A diagnózis felállításában a boka–kar index mérése is szerepet kaphat, ami vérnyomásmérést jelent a boka fölött és a felkaron, fekvő helyzetben, ultrahangos Doppler-készülék alkalmazásával.

A felsorolt hatások elleni megfelelő védekezéssel, helyes életmóddal még öröklött hajlam esetén is elkerülhető vagy jelentősen késleltethető az érelmeszesedés, illetve az érszűkület.