Kezelések
1. Gyógyszeres kezelés
Az érszűkület gyógyszeres terápiája nem a trombózis kialakulásával kezdődik: már a megelőzésben is jelentős szerepet játszhat.
A megelőzés érdekében
- A szervezet működését fenyegető szív- és érrendszeri veszélyek kiküszöbölésének egyik feltétele a megfelelő koleszterinszint beállítása.
Ez egészséges étrend kialakításával, súlyosabb esetben pedig koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek alkalmazásával lehetséges, melyek leggyakrabban a koleszterinszintézisben részt vevő enzimek működését gátolják a májban.
- Az infarktus és a stroke megelőzéséhez a magas vérnyomás kezelése is szükséges.
Ehhez ugyancsak jelentősen hozzájárulhat a helyes életmód, ezenkívül különféle gyógyszerek állnak rendelkezésre (ún. tiazid vízhajtók, béta-blokkolók, ACE-gátlók stb.).
- A cukorbetegség gyógyszeres kezelése, a megfelelő vércukorszint beállítása szintén fontos feltétele az érszűkület megelőzésének.
Az említett problémák mind okozói lehetnek az érszűkületnek. Mivel ezek a betegségek a kezdeti szakaszban gyakran tünetmentesek, a kezdődő érszűkület is tünetmentes maradhat.
Ha az érszűkület már kialakult
Kialakult érszűkület esetén trombózisgátló gyógyszerek alkalmazására van szükség, melyek megakadályozzák a véralvadási rendszer hiperaktivációját, vagyis azt, hogy az erekben érelzáródást előidéző vérrög keletkezhessen.
Amennyiben a járás nehezítetté válik, a járástávolság pedig csökken és ezek miatt a beteg már nem tudja zavartalanul élni mindennapi életét, keringésjavító, értágító készítményeket is felírhat a szakorvos.
2. Műtéti kezelés
Ha a gyógyszeres kezelés kevésnek bizonyul az érszűkület gyógyításához, akkor érsebészeti műtét is alkalmazható.
Fontos tudni, hogy nem minden beteg alkalmas az érműtétre – kizáró tényező lehet például, ha az érszűkület már fekélyt okozott. Azt se feledjük, hogy a koleszterinszint-, vércukorszint-, illetve vérnyomásproblémákra felírt gyógyszeres terápiák megfelelő alkalmazása fontos feltétele lehet annak, hogy az érszűkület ne váljon még súlyosabbá.
Az, hogy a szakorvos melyik műtéti megoldást javasolja, az elzáródás helyétől, kiterjedésétől és a beteg műtéti teherbíró képességétől függ.
A szűkület, illetve az elzáródás jellegétől függően értágításra, illetve a beteg érszakasz eltávolítására kerülhet sor, amit műérrel vagy saját vénával szoktak pótolni.
Felkészülés az érsebészeti műtétre
Ha már elkerülhetetlen az érsebészeti műtét, nem árt fizikailag és lelkileg is felkészülni a beavatkozásra, ami nem csupán előzetes vizsgálatokból áll. Az is fontos, hogy a beteg részletes információt szerezhessen a beavatkozás menetéről, remélt eredményéről és esetleges kockázatairól. Szükség lehet az altatóorvossal történő megbeszélésre is.
Nem kizárt, hogy a kezelőorvos egyes gyógyszerek szedésének átmeneti szüneteltetését javasolja, illetve azok helyettesítésére időlegesen más terápiát ír elő.
A beavatkozást megelőző napokban érdemes kerülni a megterhelő helyzeteket, eleget pihenni. Ajánlott könnyű ételeket és elegendő folyadékot fogyasztani. A lelki ráhangolódás, az orvossal való együttműködés is sokat segíthet abban, hogy a beavatkozás minél kevesebb stresszt okozzon a beteg számára.
A műtét elkerülésénk kulcsa a megelőzés – érdemes tehát figyelni a lehetséges tüneteket, és komolyan venni, ha például rövidül a járástávolság.
Mennyire tartós az érsebészeti műtéti eredménye?
Az érszűkület műtéti kezelésének pozitív eredménye, a kedvező műtéti hatás tartóssága számos tényezőtől függ. A megfelelő rehabilitáció, a hatékony gyógyszeres terápia alapja az orvosi utasítások pontos, lelkiismeretes betartása; nélkülözhetetlen a társbetegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás) karbantartása is.
Jelentős szerepe van a megfelelő életvitel kialakításának is.
A helytelen étkezési szokások megváltoztatása, a káros szokások mellőzése, a rendszeres mozgás jó közérzetet biztosíthat az érintetteknek, megsokszorozhatja a további szövődmények elkerülésének esélyét és hosszú távon is segíthet megőrizni az elért érsebészeti eredményeket.
3. Egyéb terápia
Járásgyakorlatok és értorna az érszűkület ellen
Ha a lábfájdalmak érszűkület fennállását jelzik és ha az érszűkületet a kezelőorvos is diagnosztizálta, különféle kezelésekre kerülhet sor. Amikor értágítás vagy érsebészeti beavatkozás nem történik, nagy hangsúlyt kap a mozgásterápia.
A rendszeres és kontrollált járás, sétálást javítja a keringést és növeli a járástávolságot. Ezt ellenőrzött tréning formájában, rendszeresen ajánlatos megoldani.
A gyakorlat végzése járópadló segítségével történik, vagy pedig kijelölt útvonalon, meghatározott sebességgel és kijelölt távon.
Lényege, hogy egyenletes tempóban, sík talajon kell gyalogolni addig, amíg a lábikragörcs nem jelentkezik. Ekkor, kis pihenést követően megint folytatni kell a járást a fájdalom jelentkezéséig, és ugyanezt az előírásnak megfelelő számban ismételni (általában 60 percen át, heti 2-3 alkalommal).
Sajnos, erre a nagyon hatékony kezeléstípusra viszonylag kevés helyen van mód Magyarországon, de érdemes utánajárni a lehetőségeknek, illetve érdemes erről a kezelőorvostól is tájékoztatást kérni.
Értorna: mit kell tudni róla?
A fekvő, ülő és álló helyzetben végzendő, speciális tornagyakorlatokat magában foglaló, egyénre szabott értorna-mozgásprogram célja a verőerek alkalmasságának megőrzése a végtag (illetve annak legnagyobb oxigénigényű szövete: az izomzat) vérellátásának megfelelő biztosítására, a betegség előrehaladottabb stádiumának fokozatos javítására.
Az értornával kapcsolatos terápiás lehetőségekről a kezelőorvos is információval szolgálhat.
Mozgásterápia otthon? Csakis rendszeres kontrollal!
Az érszűkületes beteg a szakember által kontrollált, rendszeresen végzett járásgyakorlat és értorna kiegészítéseként otthoni testmozgással is sokat javíthat érrendszerének állapotán, perifériás keringésén.
Fontos azonban, hogy ezeket mindig egyeztetni kell a kezelőorvossal.
Facebook
Csatlakozz közösségünkhöz!
Instagram
Kövess minket instagramon!