Perifériás érbetegség megelőzése és kezelése

E betegség hétköznapi elnevezése, az érszűkület mely az agyon és a szíven kívül elhelyezkedő ereket (láb, kar) érinti, pontosan kifejezi, miről van szó.

A perifériás érbeteg­ség nem bagatell probléma: az alsó végtagban fellépő keringési zavar megnehezíti a járást, makacs lábszárfekélyeket okoz, jelezve, hogy az érrendszerrel testszerte baj van (hiszen plakkok nemcsak itt-ott rakódnak le, hanem gyakorlatilag mindenütt). Az érintettek ötöde egy éven belül infarktust vagy agyvérzést kap, nem beszélve arról, hogy a kezeletlen érszűkületes lábat a legritkább esetben lehet megmenteni. Több hatékony módszer is segíti e súlyos probléma megelőzését.

Tipp: napi 29 g rost bevitele harmadára csökkenti az érszűkület kockázatát.

Prevenció első körben

Füstmentesen. A láb artériáit semmi sem rongálja olyan mértékben, mint a dohányfüst. Ezernyi méreganyaga eleve érszűkülethez vezet, oly­annyira, hogy tízszer annyi a perifériás érbeteg a cigarettázok körében, mint a nem dohányzók között. A nikotin és egyéb vegyületek hatására a rugalmas érfalak merevvé válnak, ennek következtében megemelkedik a vérnyomás, sőt a koleszterin-egyensúly is felborul, ami elősegíti a plak­kok lerakódását. Akinél már vannak érszűkületre utaló jelek, azonnal és örökre tegye le a cigarettát, pipát vagy szivart, mert így jó eséllyel megelőzheti a nagyobb bajokat.

Egészséges vércukorszint. Diabéteszben két és félszeresére növekszik a perifériás érbetegség kockázata. (A vércukorszint normalizálásához kövessük a Cukorbetegségnél írtakat.) Ha életmódváltással sem csök­kenthető a vércukorszint (az éhomi plazmaglükóz értéke meghaladja a 6,1-7,0 mmol/l-t (110-126 mg/dl-t), orvosunk utasítására ideje elkez­deni a gyógyszerszedést.

Kutatási eredmények! Egy angol kimutatás szerint 22 százalékkal ritkább a láb érszűkülete azoknak a diabéteszeseknek a körében, akik szigorúan ügyelnek vércukruk egészséges szinten tartására.

Koleszterin-egyensúly. A magas koleszterinszint hatására a láb és a kar erei éppúgy beszűkülnek, mint a szívartériák. Ha az összkoleszterin meghaladja az 5,2 mmol/l-t (200 mg/dl-t), a perifériás érbetegség kocká­zata roppant mértékben, 90 százalékkal megnő, tehát közel a duplájára emelkedik. A prevenció lépései ugyanazok, mint amelyek a szív és az agy ereinek védelme érdekében alkalmazandók: a káros LDL-koleszterin arányának csökkentése a jótékony HDL javára.

Teendők fennálló szívbetegség esetén. Az infarktus és az agyvérzés háromszorosára növeli a perifériás érbetegség kockázatát. Aki túlélt egy ilyen életveszélyes állapotot, annál a továbbiakban az egész érrendszer épségének megőrzése a tét rendszeres testmozgással, egészséges táplálko­zással, hatékony stresszoldással, valamint a felírt gyógyszerek fegyelme­zett szedésével.

Szabaduljunk meg a hordóhastól! Akinek sörhasa vagy úszógumija van, legfőbb ideje, hogy megszabaduljon tőle.

Kutatási eredmények! Spanyol kutatók egy vizsgálat során hétszáznyolc érszűkületes és egészséges férfi testsúlyát és derékbő­ségét vizsgálva megállapították, hogy a pocakosok körében majdnem harmadával több az érszűkületes.

A derékbőség ajánlott maximuma férfiaknál 94, nőknél 80 cm – az ennél nagyobb körméret hasra hízásra utal, amit sürgősen meg kell állítani! (Érdemes a has/csípő körfogat arányt kiszámolni – férfiaknál ez ne haladja meg a 0,9-et, nőknél a 0,8-at! 1,0, illetve 0,85 már kóros.)

Prevenció második körben

Rostdús étrend. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói egy 12 éven át tartó nagyszabású vizsgálat keretében több mint negyvennégyezer férfi táplálkozását és egészségét követték nyomon. Ebből sok fontos felisme­rés született, például a következő:

Kutatási eredmények: akiknek az étrendje napi 29 g rostot tartalmazott, azok körében harmadával ritkábban alakult ki perifériás érbetegség, mint azoknál, akik csak 13 g rostot ettek (ennyi az átlagfo­gyasztás).

A rostdús étrend fő pillérei a teljes kiőrlésű cereáliák, a korpás, magos pékáruk, a hántolatlan szemes termények, a zöldségek és a gyü­mölcsök. Az ilyen koszton élők egyszersmind kevesebb zsiradékot is fo­gyasztottak, emellett rostszegény élelmiszerekkel táplálkozó kortársaik­nál többet mozogtak: mindkettő elengedhetetlen az érrendszer épségé­nek megőrzéséhez

Összefoglalás

Okai. A végtagok vérellátását biztosító artériák falán plakkok rakódnak le, ami érszűkületet okoz, így az izmok nem kapnak elegendő vért, azaz létfontos­ságú tápanyagokat és oxigént. A plakklerakódás a vérrögkép­ződést segíti elő.

Figyelmeztető tünetek. A láb zsibbadása, gyengesége, kihűlése; nehezen vagy nem gyógyuló fekélyek a lábujjakon, lábfejen, lábszáron; a lábszőrzet gyérülése, a láb színének elvál­tozása; mozgatás hatására kialakuló lábgörcs vagy izomfájdalom, mely pihentetésre alábbhagy. Megjegyzendő, hogy a perifériás érbetegségben szenvedők fele (kezdetben) semmilyen tünetet nem észlel, vagy csak egészen enyhe panaszokról számol be.

Új fejlemények. Az ólom és a kadmium érszűkületet okozhat. Az amerikai Johns Hopkins Egye­tem kutatói kimutatták, hogy azoknál, akiknek a szervezetében nagy mennyiségű ólom halmozó­dott fel, 65 százalékkal nő a be­tegség kockázata. Az ólom fő forrása avítt csővezetékekből vett, ólommal szennyezett ivóvíz, továbbá az ólomfesték és ólom­máz (régi cserépedényeken talál­ható például).

A kadmium még veszélyesebb, mert túlzott felhal­mozódás esetén 86 százalékkal növeli a kockázatot. Sok kadmiumot tartalmaz a szénerőművek és szemétégetők füstje – és a dohányfüst is. A megoldás: abba­hagyni a cigarettázást, kerülni a passzív dohányzást, kidobni az ólomfestékeket, megszabadulni az ólommázas tányéroktól, dísz­tárgyaktól, kerámiáktól, népi köcsögöktől.

Forrás: Vitalitasportal.com